@Im just here for the comments: Szia. Rém egyszerű és logikus a kérdésedre a válasz, hogy miért kell a szülőnek is ott tanulnia a gyerekkel. Egy elsős most tanulja a betüket. Ha nem magyarázzák el, hogy kell leírni, kiejteni, nem fogja tudni. Most tanulja a számokat. Meg el kell neki magyarázni, hogy páros, vagy páratlan, 1 vagy 2 jegyű, mik a zomszédai, hogy tudja, hogy jön sorrendben, nagyobb-e vagy kisebb mind egy másik szám, és mennyivel (itt már különbség is van, kivonás, melyiket melyikből és miért, mert ugye az összeadás és szorzás kommutatív, tehát felcserélhető, hogy melyikkel melyiket, stb... Ha másodikos, akkor a további új dolgok, ragok, szótagolás, római számok, szorzás, osztás, stb. és így tovább minden évfolyamra. Ha magától megtanulható lenne, nem lenne szükség tanárokra. Ha valamit nem tud valaki (gyerek vagy felnőtt) akkor el kell magyarázni, hogy értse is amit csinál. Ezt értem minden tantárgyra. A verstanulástól kezdve, egy szabályos torna gyakorlaton keresztűl, a szabályosan kötött betükön át, a helyesíráson, a kovalens kötésen, a szögfügvényeken, a szabványokon , rajzokon, környezeten, tételeken, definiciókon keresztül tényleg mindenre. És persze ebből sok mindent határidőre. Emlékezz amikor te tanultál valami újat, azt is elmagyarázta valaki, nem csak itt a könyv, tanuld meg.
És csak a poén kedvéért, Ha minden tantárgyra külön tanár van, miért kell a gyereknek mindent tudnia. :) A szülök sem tudják már a 20-30 éve tanult dolgokat, még ha azt szinte minden évben meg kellett tanulnia. (Himnusz, szózat, verselemzések, évszámok, történelmi személyek, definíciók, törvények, szabályok, tételek, stb.)

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@Im just here for the comments: Szerencse, örülök, hogy nem ment pocsékba túl sok időd. :)

A másodikos lányomnak heti két skype órája volt , eleinte közösen olvastak, de volt hogy közösen oldották meg a mondatvégi írásjelekkel kapcsolatos nyelvtan feladatok egy részét. A maradék házi. Ezek az órák többnyire másfél órásak - órásak voltak. A leckét viszont napi szinten kaptuk 3-5 tárgyból. Az elsős lányomnak csak e-mailben jöttek a feladatok. Náluk például nem láttam volna értelmét a skype óráknak, mivel a fegyelmezéssel valószínűleg több idő ment volna el, mint az új tananyaggal. Arról nem is beszélve, hogy ők még nem tudnak hosszútávon figyelni. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha mindenhol megmondjuk a helyes megoldást, de a jövő tanévben csak a saját gyerekemet szivattam volna meg, ha helyette tanulunk és nem vele. Szóval nálunk így nézett ki.

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@napikata: persze, h nincs gyerekem, ezért kérdeztem, h ment ez, mert nem látok bele. Mert nekem az lenne logikus, h a tananyagot a tanárok adják le, ök tanitják meg a gyereknek, és utána a feladatok meg a házi marad, de ahogy írtam, sok helyen nem ezt olvasom, csak a mártirkodást.

Jah am nyugi, nem olvastam végig. :D

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@Im just here for the comments: Jaj... Kívánom, hogy ez legyen a legrosszabb rémálmod és annak ellenére is, hogy ennyire szörnyűségesnek találtad, mégis végigolvastad.

A kommentedről lerí, hogy nincs gyereked. Egy első, második osztályos gyerek nem feltétlenül fog neked leülni tanulni magától, pusztán azért mert megkéred. A feladatokat nem tudják még egyedül értelmezni, illetve az elsős lányomnál a még hiányzó betűk megtanítása is a mi feladatunk volt. Mi együtt tanultunk és nem helyettük.

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

Jaj... Rémálom ez az írás, konkrétan semmi mondanivalója a világon.

Viszont ami érdekel: Mondja már el nekem valaki - tényleg érdekel -, hogy a karantén alatt miért a szülők tanultak a gyerek helyett? Nem tudnak egyedül tanulni? Vagy a szülők adták le az anyagot? Ha a szülő megtanulja helyettük a tananyagot és megcsinálja helyettük a feladatokat, akkor abból mit tanul a gyerek? Illetve akkor ezeken a helyeken normál edetben is az megy, hogy a tanár mindenkivel leül egyesével? Annyi helyen olvasom, h mennyit tanultak a szülők a 2 hónap alatt, de nem látom, h ez mégis h ment ténylegesen.

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

Kedves Anyatárs!
Nem szokásom hozzászólongatni a gyereknevelős posztokhoz, mert mindenki másképp csinálja, mert minden gyerek más, sőt még ugyanaz a gyerek sem ugyanolyan mindig.
De most hozzászólok. Nagyon becsüllek, felnézek rád, és azt tudom mondani, hogy irigylem a Kékszeműt, h ilyen kitartó és tudatos anyukája van.
Az iskolai visszajelzések ne határozzák meg a kedveteket! Főleg a mostani távnézésben történő megállapítások. Nekünk középiskolás lányunk van, és az önálló tanulás mellett én is illetve az apja is órákat görnyedt mellette. Nálunk a matek a mumus, mi azért hullattunk felváltva krokodil könnyeket és szétmorzsolt szitokszókat, mert a szögfüggvények nekünk is magasak voltak ennyi év távlatából, és nálunk ordítozásig fajult a matektanárral a helyzet. ;-) nem részletezem, h miért de a k*rv@ sok munka után beszólongatott a némber.
Szomorúan olvastam a hozzászólásokat, h milyen a betű tipus, és végig sem olvasta... meg, hogy hogyan szólítod életed mézét, meg hogy ősanya vagy.
Irigyek és frusztráltak vagyunk mind, ki ezért ki azért. Irigyellek én is, h ennyit tudtál foglalkozni a gyerekkel, nekem sokkal több volt a home officom ;-) más meg lehet azért irigyelt, hogy otthon volt melletted egy olyan férfi, aki hajlandó és képes is volt beszállni a gyereknevelés , alantas női feladatába stb. Szóval ne vedd a szívedre ezeket a megjegyzéseket. Könnyebb ősanyázni, apróbb hibákba belekötni...
Írj csak bátran, olvassuk szorgalmasan még ha nem is szólunk hozzá. Olvassuk és erőt merítünk abból, hogy más is hasonló problémákkal küzd mint mi...
Kitartás, és a macskát tényleg nem nyaljuk meg, viccből sem! ;-)

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@Abrakadabrablablabla: Én viszont az vagyok! Köszönöm, hogy szóltál, javítottam. :)

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

Nem vagyok nyelvtan náci, de: egyelőre és nem egyenlőre...

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@A nép fia: Nem férj, és de apának szólítom. Ami viszont még durvább, hogy ő engem pedig anyának.
Nem tudom, hogy milyenek az ősanyák. :)

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

@Chris Colombo2: Köszönöm az észrevételt és azt is, hogy azért a nehézségek ellenére elkezdted. :)

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

Apa? Mármint a férj? Ugye nem apának szólítod?

Te valami ősanya típus lehetsz amúgy.

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

hello - lehetnének vastagabbak a betűk, vagy más a háttér, mert fáj a szemnek olvasni ezeket a betűket a hófehér háttérrel (emiatt nem is olvastam végig:) )

Bejegyzés: "Még nem sírhatsz, még 5 perce sincs, hogy elkezdtünk tanulni!"

De jól néznek ki a sütik, falnám 2 pofára. Persze nekem mindig csak a széle jut, a kiskölykök kapják a javát. Ezért iszik Apátok. :D

Bejegyzés: A jó "konyhanő" élete nem csak játék és mese

@Girhes Joe: jelenleg egy atlag magyar csalad 2 keresos modellen fut, tetszik- nemtetszik, igy a nok keresetere is szukseg van. Home-office mellett fozni-mosni-takaritani-gyereket pesztralni embertprobalo feladat. Szerintem egy munkahely sem toleralja, ha vmelyik kollega/kollegina nem vegzi el a feladatat, itthoni teendokre hivatkozva. Egy egeszseges kapcsolatban a felek egyutt toljak az igat, segitik egymast ahol lehet. Szerencsere az intelligens ferfiak nagyon nagy resze tamogatja a parjat es kiveszi a reszet a teendokbol, hogy a masik ne keszuljon ki es esetleg vmennyi minosegi ido is maradjon kettojukre.

Bejegyzés: A jó "konyhanő" élete nem csak játék és mese

@Girhes Joe: te hogy érzed, mint háziasszony? rossz?

Bejegyzés: A jó "konyhanő" élete nem csak játék és mese

Mindössze annyi történt, hogy visszarepültünk 50-100 évet az időben, amikor a háziasszonynak már nem a főnök, a szamárlétra meg az előmenetel a fontos, hanem a saját családja jólléte. Biztos, hogy annyira rossz ez?

Bejegyzés: A jó "konyhanő" élete nem csak játék és mese

7 ember, ebből három kamasz fiú, és egy versenysportoló kamaszlány. Szerinted?

Meg amikor a boltban beszóltak, hogy mennyiségi korlátozás, mindenből legfeljebb 10 darab. OK, 10 darab a zsömle. Akkor ma este kik nem vacsoráznak?
Meg ugye arról is hajlamos megfeledkezni a nagyérdemű, hogy a büdöskölkök eddig az iskolában-iskola mellett tízóraiztak-ebédeltek-uzsonnáztak. Na, most ezt a kajamennyiséget is otthon kell prezentálni.

A távoktatás meg ugye abból áll, hogy pedagógus végzettség nélkül mi taníthatjuk őket itthon. Hogy a GDP miből fog nőni, illetve a közszféra miből fog fizetést kapni, azt nem tudom, mert mostanában kb. este 10 után tudok a munkámmal is foglalkozni.

Bejegyzés: A jó "konyhanő" élete nem csak játék és mese

@Kószahal: Kedves Kószahal! Arra, hogy életem első kommentelőjének válaszoljak bármikor szakítok időt. :) Örülök, hogy tetszik, ahogy írok, de annak még jobban, hogy sikerül erőt meríteni belőle. Igyekszem rendszeresen írni, mert történés nálunk az folyamatosan van. Végtelenül örülök neki, hogy írtál és jól esnek a kedves szavak!

Bejegyzés: Az énidő vajon mi???

Kedves Kata! Ha jut majd egy kis énidőd arra, hogy ezt elolvasd, szeretném megköszönni, hogy erőt adtál :) Nagyon élvezetesen írsz, jó lenne még olvasni tőled.

Bejegyzés: Az énidő vajon mi???