Nem, nem nyaljuk meg a macskát! Játékból sem!

Nem, nem nyaljuk meg a macskát! Játékból sem!


Van az úgy, hogy visszanyal a fagyi!

2019. október 29. - napikata

De úgy is mondhatnám, hogy a befőtt teszi el a nagymamát vagy a fika eszi meg az óvodást. Jó-jó, tudom az utóbbi undi. :D Szóval van az úgy, hogy a saját magad által felállított szabályokat dörgölik a gyerekeid az orrod alá vagy éppen a saját szavaidat hallod vissza a gyereked szájából. Én személy…

Tovább

Szeptember - én így szeretlek!

Tudom-tudom már október van, de igen, én mégis októberben fogok írni szeptemberről. Hiszen azoknál a családoknál, ahol van bölcsődés-, óvodás- vagy iskoláskorú gyermek, nyilván a gyerekek számától is függően, de szeptember a leghúzósabb hónapok egyike. Ha anyagi szempontból nézzük,akkor talán a…

Tovább

Cserfes 7 éves, és vele együtt az is, hogy majdnem elveszítettem a szobatisztasági státuszomat...

Arról már az előző bejegyzésemben szót ejtettem, hogy az én kis Cserfesem múlt héten lett 7 éves. Ilyenkor mikor belegondolok, hogy hány évvel ezelőtt születtek mindig rájövök, hogy mennyire régen történt már. Szerintem az igazi sokkhatás majd a kerek 10 évnél fog érni, ami 2 éven belül Kékszemű…

Tovább

Ő már beszokott, de én még nem szoktam meg!

Ígértem, hogy az óvodába való beszoktatásnak külön bejegyzést fogok szentelni, hiszen elég meghatározó dolog a pöttömök életében és nem szabad elbagatelizálni, hogy ez csak óvoda, meg kiscsoport. Felnőttként is igencsak nehezen változtatunk a kis megszokott dolgainkon, olyannyira nehezen, hogy még…

Tovább

Minek erőltetjük????

Eléggé eseménydús volt az elmúlt hét is. Túl vagyunk a szülői értekezlet első évadának mind a négy epizódján. Múlt héten megvolt Bumbi első szülőije is (gyakorlatilag már a második). Illetve volt egy nagyobb horderejű eseményünk is, méghozzá egy szülinap, azon belül is Cserfes 7. szülinapját…

Tovább

Mondays like this.... avagy még több ilyen hétfőt

Szánom-bánom megint eltűntem... közel másfél embert próbáló hónap telt el a legutóbbi lejelentkezésem óta, vagyis azóta, hogy az alom a nagymamánál való nyaralás után ismételten teljes létszámmal pörög. Volt itt ebben a másfél hónapban minden mint a búcsúban - szülinapok, iskolakezdés, beszoktatás,…

Tovább

Te ezt hogy bírod?

Gyakran megkapom ezt a kérdést, de arról, hogy erre mi a jó vagy helyes válasz, na azt nem tudom. Sokszor azt sem értem feltétlenül, hogy mit hogy birok. Azt, hogy négy gyerekem van? Azt, hogy dolgozok mellette? Azt, hogy nekem kell mindenkiről gondoskodni? Azt, hogy mindenkinek én tartom fejben és…

Tovább

Mérföldvövek Aprajafalván - 3. felvonás (záró epizód)

Sokat morfondíroztam rajta, hogy lehúzzak-e erről a témáról még egy bőrt, és végül is amellett döntöttem, hogy igen. Egy utolsó még belefér. :) Bár azt a hatást sem szeretném elérni, ami a filmipari egész estés filmeket jellemzi, ahol egy nagyon penge kis filmből csinálnak egy második, ne adj Isten…

Tovább

Mérföldvek Aprajafalván - 2. felvonás

Ahogy a napokban ígértem, ennek a mérföldkőnek külön bejegyzést szeretnék szentelni, hiszen fontosságát tekintve, kis túlzással élve, felér egy doktori védéssel. A túl misztifikált, a rettegett, a vízválasztó: a szobatisztaság...     Hol is kezdjem ennek a misztériumnak a taglalását...…

Tovább

Művész vagyok, a halogatás művésze...

Ha a halogatás művészet, akkor azt kell mondanom, hogy én mesterfokon űzöm! Fél évvel ezelőtt nagyon nagy elánnal indítottam el a blogot és utólag belátom, nagyon nagy mellénnyel, a napikata címet kapta, ami először két napivá avanzsált, majd szépen lassan téli álomba szenderült és most a nyár…

Tovább
süti beállítások módosítása